Oldal tetejére

• A felsőoktatás érdekeltjeinek védelme a minőség tekintetében.
• A felsőoktatási minőségjavítás támogatása.
• Számadás a felsőoktatás minőségéről a kormányzat és az egész magyar társadalom számára.

Oldal tetejére

A MAB feladatait a Felsőoktatási törvény (109., 110. §) és a MAB-ról szóló kormányrendelet (69/2006., III.28.) határozza meg. Ezek a következők.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság:

a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,

b) szakmai támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési programjának kidolgozásához és működtetéséhez,

c) ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait,

d) javaslatot tesz az egyetemi tanári követelményrendszerre,

e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel,

f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről,

g) szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról,

h) a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan,

i) elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket.

Oldal tetejére

Az akkreditáció legfontosabb alapelvei a következők:

• A MAB megvizsgálja, hogy a felsőoktatási törvény előírásai teljesülnek-e.
• Megállapítja, hogy az adott intézmény vagy program egy bizonyos minimális ("küszöb") szintű minőségi követelményeknek megfelel-e.
• Az akkreditációt végző testületnek függetlennek kell lennie.
• Az akkreditációs vizsgálat legyen objektív és szakmailag kifogástalan.
• Az akkreditációs eljárás legyen ellenőrizhető, elvei és eljárásai, és eredményei legyenek nyilvánosak.
• Az eljárások és mércék legyenek összhangban a nemzetközi gyakorlattal.

Oldal tetejére

A MAB testülete (szervezeti ábra) a MAB tagjaiból és felkért szakértőkből áll. A MAB 19 tagját (Plénum) a MAB-ról szóló kormányrendelet szerint a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, és a különböző felhasználói szervezetek javaslata alapján az oktatási miniszter felterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, hároméves időtartamra.
Állandó (3 évre meghívott) külső szakértők a MAB egyes tudományági bizottságainak (bizottságok) tagjai, s további szakértőket kér fel a MAB eseti jelleggel, pl. intézményi akkreditációs látogató bizottságokba, szaklétesítési és szakindítási kérelmek, egyetemi tanári pályázatok, stb. véleményezésére.

Oldal tetejére

A MAB minőséghitelesítést végez, azaz megvizsgálja, hogy egy adott intézmény vagy program megfelel-e a MAB által előre meghatározott és közzétett minőségi követelményeknek. Ha ez a megfelelés fennáll, akkor hitelesíti, "akkreditálja" a vizsgált intézményt vagy programot. Két fő tevékenységi köre tehát az intézmények, karok és programok akkreditációja.

A MAB egyéb tevékenységei között szerepel pl. az egyetemi tanári pályázatok véleményezése, az intézményi doktori és habilitációs szabályzatok véleményezése, állásfoglalás a felsőoktatás minőségét érintő különböző kérdésekben.

Oldal tetejére

A MAB döntési mechanizmusa többszintű. (Szervezeti ábra) A programok akkreditációjára vonatkozó kérelmeket két (olykor három) szakértő írásos véleménye alapján az illetékes tudományági bizottság (doktori iskolák előakkreditációja esetében a Doktori bizottság) megtárgyalja, majd indoklással ellátott határozati javaslatot terjeszt a megfelelő összevont tudományterületi szakbizottság (röviden: "kollégium") elé. A kollégium megvitatja, kiegészítheti, módosíthatja a javaslatot és az indoklást, s felterjeszti a Plénum elé. A végső állásfoglalást, vita után, többségi szavazással a Plénum hozza meg.

Egy-egy intézmény 8 évenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálatára a MAB ad hoc látogató bizottságot szervez, mely az intézmény önértékelési jelentése és további dokumentumok tanulmányozása, majd helyszíni látogatás alapján részletes értékelő jelentést készít. Ezt az illetékes kollégium, majd a Plénum a programok akkreditációjára vonatkozó kérelmekhez hasonlóan megtárgyalja, s a végső határozat is hasonlóképpen születik.

A tudományági bizottságok szükség szerint, a kollégiumok és a Plénum havonta egyszer, általában a hónap utolsó péntekjén üléseznek.

Az egyes eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat lásd a MAB működési szabályai címszó alatt.

Oldal tetejére

A MAB határozatai lehetnek:

• Elvi állásfoglalások a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekben.

• Intézmények és programok akkreditációjára vonatkozó határozatok.
• Egyetemi tanári pályázatok véleményezése.
• A MAB saját működésére és eljárásaira vonatkozó határozatok.
• Egyéb határozatok (pl. személyi javaslatok)

Oldal tetejére

Az intézményi akkreditáció első körében, 1993 és 2000 között a MAB a felsőoktatási törvényben felsorolt összes hazai felsőoktatási intézményt akkreditálta, egy részüket 8 éves, másokat rövidebb időszakra.
Akkreditált a MAB ezen kívül néhány új hazai, és magyarországi működésre engedélyt kérő külföldi felsőoktatási intézményt is.
Az intézményi akkreditáció második köre 2004-ben indult.

Akkreditált intézmények listája

Második intézményi akkreditációs kör ütemezése

Oldal tetejére

Az intézményi akkreditáció keretében a MAB már működő szakokat értékelt és akkreditált. Programakkreditáció keretében a MAB új, létesíteni illetve indítani kívánt szakokat akkreditált.

Akkreditált szakok listája

Oldal tetejére

A korábban már működő doktori programokból szerveződő doktori iskolákat ideiglenesen 2000-ben akkreditálta a MAB. Ezek végleges akkreditációjára a 2001/2002-es tanévben került sor.

Újonnan alakuló doktori iskolák előzetes MAB szakértői véleményezés alapján szerezhetik meg működési jogosultságukat.

Akkreditált PhD/DLA iskolák listája

Oldal tetejére

Oldal tetejére