A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának külső értékelésére és nyomon követésére létrehozott független, országos szakértői testület.
(Felsőoktatási törvény 109. §).
A MAB küldetésének a magyar felsőoktatás minőségének
védelmét és érdekeltjei ezzel kapcsolatos igényeinek (felsőoktatási
intézmények, hallgatók, szülők, felhasználók, kormányzat) legteljesebb
kielégítését tartja.
A MAB fő céljai:
A MAB jövőre vonatkozó fontosabb elképzelései megtalálhatók a "MAB munkaterve 2010-2012" című dokumentumban.
A
MAB feladatait a Felsőoktatási
törvény (109., 110. §) és a MAB-ról szóló kormányrendelet
(69/2006., III.28.) határozza meg. Ezek a következők.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság:
a) közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,
b) figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztési tevékenységének és az Európai Felsőoktatási Térség fejlesztése irányelveinek harmonizációját,
c) részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység ágazati szintű értékelésében,
d) e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban,
e) ötévenként, munkaterve szerint értékeli
· a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel, valamint
· a képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység fejlesztésére a minőségfejlesztési programban meghatározott intézkedések megvalósulását,
f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére
· szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről,
· véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.
Az akkreditáció legfontosabb alapelvei a következők:
A MAB által követett legfontosabb értékeket az Etikai Kódex rögzíti.
A
MAB testülete (szervezeti ábra) a MAB tagjaiból és felkért szakértőkből áll. A
MAB 19 tagját (Plénum) a MAB-ról szóló kormányrendelet
szerint a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, és a különböző
felhasználói szervezetek javaslata alapján az oktatási miniszter
felterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, hároméves időtartamra.
Állandó (3 évre meghívott) külső szakértők a MAB egyes tudományági
bizottságainak (bizottságok)
tagjai, s további szakértőket kér fel a MAB eseti jelleggel, pl. intézményi
akkreditációs látogató bizottságokba, szaklétesítési és szakindítási kérelmek,
egyetemi tanári pályázatok, stb. véleményezésére.
A MAB minőséghitelesítést végez, azaz megvizsgálja, hogy egy adott intézmény vagy program megfelel-e a MAB által előre meghatározott és közzétett minőségi követelményeknek. Ha ez a megfelelés fennáll, akkor hitelesíti, "akkreditálja" a vizsgált intézményt vagy programot. Két fő tevékenységi köre tehát az intézmények, karok és programok akkreditációja.
A MAB egyéb tevékenységei között szerepel pl. az egyetemi tanári pályázatok
véleményezése, az intézményi doktori és habilitációs szabályzatok
véleményezése, állásfoglalás a felsőoktatás minőségét érintő különböző
kérdésekben.
A MAB döntési mechanizmusa többszintű. (Szervezeti ábra) A
programok akkreditációjára vonatkozó kérelmeket két (olykor három)
szakértő írásos véleménye alapján az illetékes tudományági bizottság (doktori
iskolák előakkreditációja esetében a Doktori bizottság) megtárgyalja, majd
indoklással ellátott határozati javaslatot terjeszt a megfelelő összevont
tudományterületi szakbizottság (röviden: "kollégium") elé. A
kollégium megvitatja, kiegészítheti, módosíthatja a javaslatot és az indoklást,
s felterjeszti a Plénum elé. A végső állásfoglalást, vita után, többségi
szavazással a Plénum hozza meg.
Egy-egy intézmény 8 évenkénti minőséghitelesítési (akkreditációs) vizsgálatára
a MAB ad hoc látogató bizottságot szervez, mely az intézmény önértékelési
jelentése és további dokumentumok tanulmányozása, majd helyszíni látogatás
alapján részletes értékelő jelentést készít. Ezt az illetékes kollégium, majd a
Plénum a programok akkreditációjára vonatkozó kérelmekhez hasonlóan
megtárgyalja, s a végső határozat is hasonlóképpen születik.
A tudományági bizottságok szükség szerint, a kollégiumok és a Plénum havonta
egyszer, általában a hónap utolsó péntekjén üléseznek.
Az egyes eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat lásd a MAB működési szabályai címszó
alatt.
A MAB határozatai lehetnek:
· Elvi állásfoglalások a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekben.
Konkrét határozatok a MAB határozatok menüpontban találhatók.
Az intézményi akkreditáció első körében, 1993 és 2000 között
a MAB a felsőoktatási törvényben felsorolt összes hazai felsőoktatási
intézményt akkreditálta, egy részüket 8 éves, másokat rövidebb időszakra.
Akkreditált a MAB ezen kívül néhány új hazai, és magyarországi működésre engedélyt
kérő külföldi felsőoktatási intézményt is.
Az intézményi akkreditáció második köre 2004-ben indult.
Akkreditált intézmények listája
Az intézményi akkreditáció keretében a MAB már működő
szakokat értékelt és akkreditált. Programakkreditáció keretében a MAB új,
létesíteni illetve indítani kívánt szakokat akkreditált.
Akkreditált szakok listája
A korábban már működő doktori programokból szerveződő
doktori iskolákat ideiglenesen 2000-ben akkreditálta a MAB. Ezek végleges
akkreditációjára a 2001/2002-es tanévben került sor.
Újonnan alakuló doktori iskolák előzetes MAB szakértői véleményezés
alapján szerezhetik meg működési jogosultságukat.
Akkreditált PhD/DLA iskolák listája
A különböző kérelmekre vonatkozó formai és tartalmi ajánlások a Tájékoztatók, űrlapok menüpontban, a Útmutatók a beadványok összeállításához címszó alatt találhatók.